Közismert nevén az ezüstlevelű hegyi eukaliptusz, egy kisebb örökzöld fa, amely az ausztráliai Új-Dél-Walesben őshonos, és jellegzetes, aromás, ezüstös-kék fiatal lombozatáért nagyra becsülik. Ezt a fajt gyakran termesztik dísznövényként, és lombozata nagyon népszerű a virágdíszekben.
Lombozat: legfigyelemreméltóbb jellemzője a lekerekített, szív alakú vagy tojásdad alakú levelei, amelyek ellentétes párokban nőnek közvetlenül a szárból. A ‘Baby Blue’ tőle kisebb fajta, egy kompaktabb, törpe forma (2,5-4 méter magas).
Napfény: Az optimális növekedéshez és lombozatszínhez teljes napsütéses helyet igényel.
Talaj: Jó vízelvezetésű talajt igényel, és számos talajtípushoz alkalmazkodik, beleértve a vályogos, homokos vagy agyagos talajokat, feltéve, hogy azok nem vízelnyelődtek. Enyhén savas és semleges pH-értékeket is elvisel.
Öntözés: A fiatal növényeket rendszeresen öntözzük, amíg meg nem erősödnek; az érett növények szárazságtűrőek, de a száraz időszakokban bőséges öntözésre van szükség. A konténeres növények gyakoribb öntözést igényelnek, és nem szabad hagyni, hogy teljesen kiszáradjanak.
Mérsékelten fagytűrő. A fiatal példányok -5 C fokig, a nagyobbak -10/-15 C fokig bírják.

Magvetés: palántanevelés földkockában, tálcára, cserépben vetve január-februártól. Kissé nyomjuk a földbe. Enyhén szórjuk vermikulittal. Csírázási hőmérséklet 20-21 fok. Csírázási idő 7-14 nap. Vetés előtt hűtőbe is rakhatjuk +5 fokon 4-6 hétig. 3-4 levélpár megjelenése után ültessük nagyobb cserépbe.

Csírázási arány: 87%
Tisztaság: 100%