Magyarországon, és Európa nagy részén őshonos évelő növény. Útszéleken, szántóföldeken, erdei tisztásokon, gyomtársulásokban nő. Kedveli a tápanyagban gazdag talajt, de az átlagos kerti földben is megél. Szára tövénél elágazik, levelei vékonyak, lándzsásak. Kétajkú virágzata tömött fürtökből áll, hasonlít a tátika (oroszlánszáj) virágjára. Halványsárga és narancs színűek. Nyár közepétől egészen ősz végéig virágzik. A magokat a szél és a hangyák viszik szét. Ültessük napos, meleg helyre, jól viseli a szárazságot. Régi időkben népszerű gyógynövény volt, számos bajra használták orvosságként. A rontás ellenszerének is tartották.
Magvetés: legjobb helyben vetni márciustól-áprilisig, vagy ősszel. Az elszórt magokat csírázásig tartsuk nedvesen.
Csírázási arány: 65%
Tisztaság: 99,9%