Egyéves növény. Magját elszórva szaporodik, és az ősszel kikelő új növénykék áttelelnek. Az egész növény édes, fűszeres illatú. Levelei világoszöldek, csipkeszerűen osztottak. Fehér ernyős virágja áprilistól júniusig virágzik. Akácosokban gyakran előfordul. Kedveli a nyirkos talajt és az alacsonyabb hőmérsékletet. Árnyékos, félárnyékos helyre is telepíthető. Bármilyen talajban megél, kevés tápanyagot igényel, a nitrogénben dús talaj jó indikátora. Magassága: 50-80 cm. A csigák elkerülik. Kora tavasszal vethető, néhány fokon már csírázik, 10-15 C fok között erőteljes növekedésnek indul. A zsenge hajtásokat szedjük róla. Készíthetünk belőle főzeléket, vitaminsalátát. Nyersen fogyasztva megmarad C vitamin tartalma. E mellett A vitamint, karotint, magnéziumot, vasat tartalmaz. Az olasz és francia konyha előszeretettel használja, kedvelt alapanyag. Fagyasztóba is eltehetjük, viszont szárítva elveszíti aromáját. Nyár közepére elvirágzik, elöregszik és elpusztul.

Összetéveszthető a petrezselyemmel, de az durvább levelű, és megdörzsölve nem ánizs illatú. Más vadon növő ernyős virágzatúakkal is összekeverhető határozáskor. Ezek lehetnek:  bürök, ádáz, csormika, bódító baraboly. Figyelem, ezek mérgező növények! Szaguk megdörzsölve jellegzetesen taszító, kellemetle, egérpisire emlékeztető.

Magvetés: ősszel és kora tavasszal ajánlott vetése szabadföldbe, jól előkészített gyommentes ágyásba. 2-3 mélyen tegyük a magokat sorokba húzva. Tegyünk rá földet, tartsuk nedvesen. Természetes állomány kialakulásához ősszel vessük el, így tavasszal már korán kifejlődik.